| Vissza a témákhoz | |||
| Téma: h-moll szonáta | |||
| Valse | Válasz | [1] | 2007-12-08 11:13:15 |
| Mindig nagy örömmel készülök Szilasi Alex művész úr koncertjeire és az azokat megelőző „beszélgetésekre”. Tegnap este ismét rendkívüli élményben részesültünk, akik jelen voltunk a művész úr koncertjén. Felejthetetlen zenei élményeim közé kerül a h-moll szonáta a művész úr megrendítő tolmácsolásában: hol a leheletfinom, gyöngyöző futamok, amikor ujjai szinte alig érintik a billentyűket, máskor a tragikus, súlyos, elementáris erejű akkordok nyűgözik le a nézőt-hallgatót. Jó lett volna a h-moll szonáta utolsó akkordjai után tapinthatóvá vált súlyos, feszült csendet még legalább néhány másodpercig megnyújtani, de hát a katartikus élmény a hálás közönséget azonnali zajos tetszésnyilvánításra (=tapsra) készteti, így végül én is megadtam magam. Elhomályosult szemem sarkából észleltem, hogy többen könnyeiket törülgetik körülöttem. Érdeklődéssel és izgalommal várom a sorozat további albumainak megjelenését, és remélem, hogy mielőbb gyűjteményembe kerülhetnek. Köszönöm a Művész Úrnak a tegnap esti csodálatos élményt. | |||
Szóljon hozzá! Be kell jelentkeznie, hogy a fórumba írhasson. | |||
| Archívum |
| |
